Az épületet támadó nedvességhatások

Az épületek terepszint alatti szerkezeteit a talajban lévő nedvesség állandóan támadja, nedvesíti. A homlokzati falszerkezetek közül különösen a lábazati fal szakasza van csapóesőnek kitéve. A csapadék lapostetőket, teraszokat nedvesítő hatása ellen tetőszigeteléseket kell alkalmazni. Az épület belső használati, illetve üzemi víz és pára elleni szigetelése szintén a szerkezetek élettartama, használhatósága szempontjából fontos műszaki feladatot jelent.

Ezen oldal elsősorban tehát a talajban lévő szerkezetek nedvesség elleni védelmével kapcsolatos kérdéseket tartalmazza, amellett példákat mutat be még a lábazatok vízszigetelésére is, és a belső használati víz elleni szigetelések megoldási lehetőségeire is.

A fontosabb nedvességhatásokat, illetve következményüket felsorolva
– a talajvíznyomás és a hatására esetleg bekövetkező, az épület stabilitását is befolyásoló, szerkezeti deformációkról (pl. pincefal elfordulás, behajlás),
– a talajnedvesség, talajpára és hatásukra felgyorsuló korróziós folyamatok, esztétikai és szerkezeti károsodásokról,
– fagyhatásról,
– agresszív kémiai összetételű talajvíz vegyi szerkezetkárosító hatásairól, stb.

Szerkezeteket károsító nedvesség fontosabb előfordulási formái

– talajvíz: a talajszemcsék közötti üregeket kitöltő, beszivárgó csapadékvíz, amely a szemcsék felületi vonzása által nincs lekötve (un. szabad víz). Hidrosztatikai felhajtóerőt, illetve oldalnyomást fejt ki a szerkezetekre.
– talajnedvesség: a hajszálcsövesség hatása alatt álló és a talajszemcsékhez tapadó (un. kötött víz). A szerkezetekre csupán nedvesítő hatást gyakorol, hidrosztatikai nyomást nem fejt ki.
– talajpára: a talajvíz párolgása eredményeként a párafelfogó szerkezeteken lecsapódik és azokat átnedvesíti.
– torlasztott víz: vízzáró talajréteg felett vagy munkagödörben összegyűlt csapadékvíz, amely – ha nem gondoskodnak elvezetéséről – a talajvízhez hasonlóan nyomást fejt ki az épület szerkezetére.
– használati víz: az épületek vizes használati technológiájú helyiségeiben elfolyó, a szerkezeteket nedvesítő víz (pl. zuhanyozó helyiségben). Belső padló és falszigeteléssel védekezünk károsító hatása ellen.
– üzemi víz: ipari üzemekben a termelés során elfolyó – gyakran agresszív kémiai hatású – víz.
– pára: olyan vizes használati technológia esetén, amikor rendszeresen gőz keletkezik, a szerkezeteket a helyiségek felől nedvesíti a pára. Általában ott szükséges páraszigetelés, ahol a relatív légnedvesség a 75 %-ot meghaladja. A szigetelési mód meghatározása előtt tisztázandó a nedvesség elleni védelem szükséges mértéke.
Teljes szárazsági követelményt kell teljesíteni állandó emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek, nedvességre érzékeny anyagok tárolására szolgáló helyiségek, laboratóriumok, stb. esetén. Ez esetben vízhatlan szigetelést kell alkalmazni.
Vízzáró szigetelés készítése elegendő viszonylagos szárazsági követelmény esetén. Vízzáró szigetelés esetén a szerkezeteken csak annyi nedvesség hatolhat át, amennyi a szerkezet másik oldalán elpárologni képes.

Top