Az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy az ionizációnak van az emberre is hatása( közérzet, szellemi- fizikai teljesítőképesség), míg a negatív ionok számának csökkenése jellemző a „sick building” esetekre.

Az épületek külső műanyagburkolata (pl. Kemény PVC) száraz időben a szél surlódó hatósóra feltöltődhet és a környezetében nagy térerősségű elektromos tér keletkezhet. A belső környezet műanyagtárgyai szintén szerepet játszanak az elektrosztatikus terek létrehozásában.

A civilizált ember sokat tartózkodik zárt térben, a modern életforma, a rohamos technikai fejlődés, az életmódnak a normális biológiai ritmustól való eltérése fokozott terhet ró a szervezet alkalémazkodó képességére és a vegetatív idegrendszerre. A biometerológiai kutatások szerint a légkörben három elektromos tényezőnek lehet hatása:

-         A légkörben lévő elektromos töltésű gázmolekuláknak, vagyis a levegőionoknak,

-         A légköri elektromos kisülések (villámlás, stb.)által keltett alacsony frekvenciás elektromágneses impulzusoknak,

-         A föld elektromos erőterének ill. változásainak.

A mérések azt bizonyítják, hogy az oxigén a levegőben mindenütt egyforma mennyiségben van, mégis, az épületekben tartózkodók olyan tüneteket produkálnak amiből a szervezet elégtelen oxigénellátására lehet következtetni.

Néhány éve még megnövelt légcserével és gondosan szabályzott légnedvességgel próbáltak ezen segíteni, azonban a hagyományos klíma paraméterek leggondosabb beállításával sem tudták a tüneteket mind kiküszöbölni.

Ma már nyilvánvaló, hogy a külső-belső tényezők következtében megnövekedett széndioxid-koncentráció, az esetenként megemelkedő belső léghőmérséklet, valamint a levegőmolekulák deionizált állapota – mesterséges ionizálással nem rendelkező, zárt terekben az ionkoncentrácíó gyakorlatilag zéru – miatt a zárt terekben az oxigén parciális nyomása csökken, és ezért a szervezet kevesebb oxigént tud felvenni.

Felmerülhet a kérdés, hogy a korszerű, megfelelő szűrővel ellátott és gondosan karbantartott komfortklímaberendezés megakadályozhatja-e, hogy kívülről szennyeződés kerüljön a klimatizált helyiségbe.

Természetesen igen, de még nincs minden rendben, ugyanis bent tartózkodik a fő szennyező faktor- az ember. A bőrről, a hajszálról leváló levegőrészecskék, a beszéd és köhögés, a tüsszögés során szerte repölő mikroaeroszolok az állandó légmozgás következtében elvégzik a baktériumhordozó szerepet.

A beteg épület szindrómát általában a belső tér levegőminőségével hozzák összefüggésbe, ez a belső terekkel foglalkozó kutatások előtérben álló problémája.

A beltéri légszennyezés nem új jelenség-  csak az okok változtak.

A beteg épület szindróma gyakorlatilag modern betegségcsoportnak tekinthető, amely zárt terekben tartózkodó (lakó vagy dolgozó) embereknél jelentkezik, és meglehetősen sok tünettel jár, ezek:

-         Letargia, depresszió

-         Fejfájás

-         Koncentráló képesség csökkenés

-         Száraz torok

-         Az orrnyálkahártya irritációja

-         Száraz, vagy éppenséggel nedves szem irritációja

-         Légzési nehézségek

-         Száraz bőr, stb

Lényeges megismernünk azokat a teendőket, amelyek a belső levegő minősége érdekében szükségesek a lakáshasználat terén:

-         Biztosítani kell a lakás megfelelő szellőzését, nemcsak a lakótérben

-         Biztosítani kell a főző- és fűtőberendezések szellőzését

-         El kell kerülni a dohányzást a lakáson belül

-         A hőmérsékletet a komfortnak megfelelő szinten kell tartani, a légnedvesség alacsony szintjének egyidejű biztosításával.

-         Tartózkodni kell az olyan anyagok és szerkezeti elemek használatától, amelyek veszélyesek lehetnek az egészségre (ilyen pl. Az azbeszt)

-         Ahol radonsugárzás okoz problémát a megfelelő szellőztetés, illetve a szerkezeti elemek közötti tömítés (ezzel összefüggésben újszerű szerkezetkapcsolatok tervezése) szükséges.

-         Különös figyelem fordítandó a háztartási vegyszerek (freon kibocsátásű spray-ek, higítók, stb.) használatára.

Az utóbbi időben nagyon elterjedt a különböző elektromos berendezések (számítófépek, mikrosütők, mobiltelefonok, stb.) használata, és az elektroszmog gyűjtőnéven ismert jelenség szintén a megbetegítő tényezők egyike lehet.

Lényeges új fogalom az úgynevezett SAR, amely a mikrohullámú és rádiófrekvenciás dozimetriában használatos.

A SAR az egységnyi tömegben elnyelt teljesítményt jelenti W/kb-ban. Jelentőssége a mobil kézi telefonok vizsgálatánál van – az inhomogén objektum (az emberi fej) és a közeltéri sugárzás bonyolult számítást igényel. (A készülékből kisugárzott teljesítmény kb. 20-60%-a elnyelődik a fejben- erősen inhomogén eloszlásban.)

Az eddig is már figyelembe vett., a nagyfeszültségű távvezetékek körül kialakult elektromos és mágneses terek mérésén túl egy újabb hasonló probléma is felmerült: az utóbbi időben a nagyobb irodaépületek saját transzformátorral rendelkeznek, amelyeket az alagsorba vagy a garázsik szintjére telepítenek.

A transzformátorok környékén keletkező indukció jóval nagyobb lehet a távvezetékek környezetében előforduló tereknél.

Külön ki kell röviden térnünk – bár erre vonatkozóan a szakirodalom eligazítást ad -  a lakáspenészedés, mint a belső légállapot romlásának egyik elterjedt megnyilvánulási formájának vizsgálatára.

A bioszféra minden közegében gombák kisebb-nagyobb mértékben jelen vannak, életfeltételeik és környezethez való alkalmazkodásuk széles spektrumú.

A lakások, mint rekreációs életterek, levegőjének a külső levegőt meg nem haladó gombaszennyezettsége alapvető követelmény, amiben az építészetnek és az egészségügynek együttműködése szükséges.

A gombáknak lakásokba való betelepedését el kell hárítani, amihez olyan mikroklíma –viszonyokat kell kialakítani, amelyek még „humánusak”, de nem felelnek meg a gombáknak. Ez elsősorban a falak nedvességtartalmának a csökkentésével érhető el.

A másik lehetőség gombaálló felületképzés alkalmazása, ez azonban egyelőre nagyrészt csak mérgek bevitelével oldható meg, amit el kell kerülnünk.

Hazai és külföldi tapasztalatok szerint, a lakások belső felületeinek párakondenzáció (amely lehet felületi vagy kapilláris) következtében fellépő nedvesedése rövid időn belül kiterjedt gombatelepek kialakulásához vezet, ami a lakás levegőjének megbetegítő elszennyeződését okozza. A páralecsapódást kiváltó oko:

-         Kis, szűk lakásban nagy lakósűsűség (túllakottság)

-         Fokozott páratermelés, a helyiségek nem rendeltetésszerű használata (szobában nedves ruhák teregetése stb.)

-         Gyenge, rossz páraelvezetés (szellőzetlenség, energiatakarékos, fokozottan légzáró ablakok)

-         A határolószerkezetek tartalékot nélkülöző, „kritikus” kialakítása

-         Csökkentett, gyakran szakaszos fűtés – sok esetben energiatakarékossági céllal.

Az anyagok (berendezési tárgyak, ruházat, stb.( gombásodásra való hajlama különböző, ez az egyensúlyi nedvességtartalomtól függ. A bőrön 76%-os, a fán, gyapjún kb. 85%-os, az üvegszálon pedig csak 96%-os relatív nedvességtartalom felett indul meg a penészfombák kifejlődése.

Sokak számára észrevehetetlen hatás pedig tartósságánál fogva nagy kárt okozó – a használat termelte páramennyiség.

Néhány adat:

-         Egy gyermek: 20g/h víz

-         Egy nyugalomban lévő felnőtt: 40g/h víz

-         Gáztűzhelyégő: 500-700gr víz/óra párát temel 20C-on.

(Különösen az utóbbi – meglepő – érték veszélyes a magyar főzési szokások ismeretében, a fedő nélkül, órák hosszat fővő húslevesek és egyebek, valamint a tárva-nyitva lévő konyhaajtó mellett!)

Az eredmény pedig: a harmatpont alá került, illetve a kapilláris kondenzáció határértékekre eső belső falfelületek.