Hazai és külföldi tapasztalatok szerint, a lakások belső felületeinek párakondenzáció (amely lehet felületi vagy kapilláris) következtében fellépő nedvesedése rövid időn belül kiterjedt gombatelepek kialakulásához vezet, ami a lakás levegőjének megbetegítő elszennyeződését okozza. A páralecsapódást kiváltó oko:

-         Kis, szűk lakásban nagy lakósűsűség (túllakottság)

-         Fokozott páratermelés, a helyiségek nem rendeltetésszerű használata (szobában nedves ruhák teregetése stb.)

-         Gyenge, rossz páraelvezetés (szellőzetlenség, energiatakarékos, fokozottan légzáró ablakok)

-         A határolószerkezetek tartalékot nélkülöző, „kritikus” kialakítása

-         Csökkentett, gyakran szakaszos fűtés – sok esetben energiatakarékossági céllal.

Az anyagok (berendezési tárgyak, ruházat, stb.( gombásodásra való hajlama különböző, ez az egyensúlyi nedvességtartalomtól függ. A bőrön 76%-os, a fán, gyapjún kb. 85%-os, az üvegszálon pedig csak 96%-os relatív nedvességtartalom felett indul meg a penészfombák kifejlődése.

Sokak számára észrevehetetlen hatás pedig tartósságánál fogva nagy kárt okozó – a használat termelte páramennyiség.

Néhány adat:

-         Egy gyermek: 20g/h víz

-         Egy nyugalomban lévő felnőtt: 40g/h víz

-         Gáztűzhelyégő: 500-700gr víz/óra párát temel 20C-on.

(Különösen az utóbbi – meglepő – érték veszélyes a magyar főzési szokások ismeretében, a fedő nélkül, órák hosszat fővő húslevesek és egyebek, valamint a tárva-nyitva lévő konyhaajtó mellett!)

Az eredmény pedig: a harmatpont alá került, illetve a kapilláris kondenzáció határértékekre eső belső falfelületek.