A címben jelzett népi építészetről  több könyv készült. Itt csak általános megállapításokra szorítkozunk.

A Kárpát medence természeti adottságaitól a köznép függött jobban - rá volt szorulva a környezet adta lehetoségek minél jobb megismerésére és kihasználásra. A téli 0 °C alatti homérsékletek - az év felében! - szükségessé tették a futheto hajlék létrehozását.

A szerkezetkialakítás elvei ezért:
- vastag, jó hoszigetelo falak, födémek,
- a közepes csapadékmennyiség elvezetésére alkalmas (kb. 45°-os lejtésu) magasteto, és
- tüzelotér szükségesek.

Az éghajlati adottságok természetesen nemcsak a lakóépületek kialakítását befolyásolták. A belterjesebb (a letelepült életmódhoz kapcsolódó) állattartás igényei fedett és zárt építményeket, a takarmány és a szálasgabona biztonságos tárolása is fedett és jól szellozo helyet tett szükségessé.

A rendelkezésre álló építési anyagok a kezdetektol szinte napjainkig ugyanazok: elsosorban a fa és a föld. A honfoglaló magyarok egészen a török idokig elegendo fát találtak a belso, alföldi részeken is, az északkeleti peremvidéken a talpas-vázas építéshez jóminoségu keményfa is akadt. A házkészítéshez való föld - a kiterjedt mocsarak, és a nyírségi, alföldi futóhomok miatt - nem mindenkinek állt a rendelkezésére, a XIX. század vízszabályozásaival ez megoldódott A mocsaras vidékek boven adtak sást és nádat, melybol az épületek fedoanyagát nyerték