2010 évi árlista


A fenti árak az Áfát nem tartalmazzák!

Lábazat vésése 1000Ft/fm

Budapesti többletköltség 9000Ft

Kiszállási díj 120Ft/km

Telefon: 06-30-99-30-488

 

Kezdőlap arrow Képek
A magyar építészet észjárása PDF Nyomtatás E-mail

A címben jelzett népi építészetről  több könyv készült. Itt csak általános megállapításokra szorítkozunk.


A Kárpát medence természeti adottságaitól a köznép függött jobban - rá volt szorulva a környezet adta lehetoségek minél jobb megismerésére és kihasználásra. A téli 0 °C alatti homérsékletek - az év felében! - szükségessé tették a futheto hajlék létrehozását.


A szerkezetkialakítás elvei ezért:
- vastag, jó hoszigetelo falak, födémek,
- a közepes csapadékmennyiség elvezetésére alkalmas (kb. 45°-os lejtésu) magasteto, és
- tüzelotér szükségesek.


Az éghajlati adottságok természetesen nemcsak a lakóépületek kialakítását befolyásolták. A belterjesebb (a letelepült életmódhoz kapcsolódó) állattartás igényei fedett és zárt építményeket, a takarmány és a szálasgabona biztonságos tárolása is fedett és jól szellozo helyet tett szükségessé.

A rendelkezésre álló építési anyagok a kezdetektol szinte napjainkig ugyanazok: elsosorban a fa és a föld. A honfoglaló magyarok egészen a török idokig elegendo fát találtak a belso, alföldi részeken is, az északkeleti peremvidéken a talpas-vázas építéshez jóminoségu keményfa is akadt. A házkészítéshez való föld - a kiterjedt mocsarak, és a nyírségi, alföldi futóhomok miatt - nem mindenkinek állt a rendelkezésére, a XIX. század vízszabályozásaival ez megoldódott A mocsaras vidékek boven adtak sást és nádat, melybol az épületek fedoanyagát nyerték

A falak szigetelése


Az alapozás a népi építészetre nem volt jellemző: a favázas vagy boronafalas, vályogból, fakott falból készített épületeknél nem volt szükséges. Alapozásként szolgáltak a talpgerenda alá helyezett kövek, vagy fatuskók (ezek az alapról való szellőzést is biztosították), a cölöpvázas falakoszlopait pedig a földbe ásták
A falak nedvesség elleni szigetelése teljesen ismeretlen volt, azonban a házak elhelyezésénél nagy gondot fordítottak hogy a látszólag teljesen sík területeken is a terep kiemelkedő részén, vízmentes helyen építsenek.
A tüzelőszerkezeteknek és a füst elvezetésének a fűtésen, főzésen kívül a ház szellőzésében, a megfelelő légállapot ösztönös kialakításában is szerepe volt. A légmentesen lezárt épületek nem tudnak kölcsönhatásba kerülni a helyi környezettel. A párával nedvességgel teli levegő tönkreteszi levegőnket és tovább rombolja, rongálja harmóniánkat és egészségünket.

 

 
< Előző   Következő >

Az utólagos szigetelés helye a lábazat és az elso sor tégla fugája, melybe acéllemezt préselünk a fal teljes keresztmetszetében, amely így elzárja a feljövö nedvesség utját