Az összehangoltság, átgondolatlanság hiánya megmutatkozik a gyakran
egy-egy helyi hiba kijavítására alkalmazott szigetelési módszerekben.
A
nedvességvédelem összehangoltsága a védelem működésének előfeltétele.
Hiába készül el egy utólagos szigetelés (ami a fal meghatározott
sávjában vízzároságot biztósít) ha ehhez a belső padló utólagos
szigetelését vízhatlan megoldásúra tervezik, és a két szigetelésfajta
megfelelő csatlakoztatásáról nem gondoskodnak.
(Hozzátartozik még a
külső lábazat és a terep megfelelő kialakítása, a nedves fal
környezetének, vízelvezetésének szakszerű megoldása)
Szintén a nedvességvédelem hibája jön létre akkor, ha az eredetileg jó
szerkezeti kialakítású, favázas, természetes anyagokból álló ház vizes
helyiségeit nem a megfelelő módon szigetelik, a nedvesség (ráadásul
rejtett, észrevehetetlen módon) eléri a faanyagú, penészedésre,
rothadásra hajlamos belső felületeket.
A károsodásra esetleg csak a
dohos, penészes szag figyelmeztet.
Még
egy – nem régóta ismert – fizikai jelenség nehezíti a dolgot. Ez a
kapilláris kondenzáció. A határolószerkezetek belső felületének elemi
méretű üregeiben, járataiban (a kapillárisokban)a folyékony
halmazállapotó víz már akkor megjelenik, amikor még „messze vagyunk” a
telítési légállapottól, aharmatponti hőmérséklettől.
A levegő relativ
nedvességrartaamának bizonyos értékeinél a kapillárisok részben, vagy
teljesen kitöltötték vízzel.
(A kapilláris kondenzáció határértéka a
levegő ezen nedvességtartalmának az értéke.) Ezzel összefüggésben
megemlítendő, hogy az építési anyagok lambda értéke beépített
állapotban megváltozhat, általában nő, aminte ez panelos
határolószerkezeteknél tapasztalható, a vasbetonban rétegekkel
közbezárt polisztirol hab esetében.
Összefoglalva, a határolószerkezetek tartalék nélküli kialakítása a
rosszul értelmezett gazdaságosság rovására is írható, aminek az árát
azóta is – építési hibák formájában – fizetjük.
Belső légállapot
A zárt térben tartózkodó ember komfortját befolyásoló tényezők
A túlzottan egyoldalú energiagazdálkodási törekvések, a betervezett
épületgépészet elmaradása, vagy az építészeti megoldásokban a
homlokzat, illetve tömegképzés előtérbe helyezése révén a belső terek
mikroklímája egészen az utóbbi időkig nem kapott elegendő figyelmet.
„...legtöbbször csak a technikailag mérhető energiamegtakarítást veszik
figyelembe, ennek emberi kihatásait viszont kevésbé, vagy egyáltalán
nem ..., lehet, hogy abszolut gazdasági szinten az elért
energiamegtakarítás sokszorosát fizetjük rá az emberi oldalon”- írja
Louis Van Haart.
A szubjektív közérzet: a komplex hatások alapján az egyénekben
kialakuló szubjektív érzés. Irodalmi adatok alapján nagyon sok tényező
befolyásolja:
- Akusztikai tényezők,
- Szaglás és légzés,
- Tapintás és érintés,
- Látás és színhatás,
- Hőmérsékhlet, nedvesség és légáramlás,
- Épöletrezgés,
- Különleges tényezők, (napsugárzás ,ionizáció)
- Biztonsági tényezők,
- Csoportviselkedés (szeparáció),
- Napi életmenettel kapcsolatos tényezők,
- Előre nem várt veszélyek hatása,
- Gazdasági tényezők, stb
A felsoroltakból általában a szubjektív hőérzetre vonatkozó tényezőkkel
foglalkoznak, melyek a következő paraméterekkel jellemezhetől:
- Levegő hőmérsékhlet (térbeli és időbeli eloszlása, változása)
- A környező felületek közepes sugárzási hőmérsékhlete
- A levegő relatív nedvességtartalma (ill. A levegőben lévő vízgőz parciális nyomása)
- A levegő sebessége
Ezekhez még két, az ember hőháztartására vonatkozó tényező járul:
- Az emberi test hőtermelése
- A ruházat hőszigetelő képessége, (párolgást befolyásoló hatása) |
