Még egy – nem régóta ismert – fizikai jelenség nehezíti a dolgot. Ez a kapilláris kondenzáció. A határolószerkezetek belső felületének elemi méretű üregeiben, járataiban (a kapillárisokban)a folyékony halmazállapotó víz már akkor megjelenik, amikor még „messze vagyunk” a telítési légállapottól, aharmatponti hőmérséklettől.

A levegő relativ nedvességrartaamának bizonyos értékeinél a kapillárisok részben, vagy teljesen kitöltötték vízzel.

(A kapilláris kondenzáció határértéka a levegő ezen nedvességtartalmának az értéke.) Ezzel összefüggésben megemlítendő, hogy az építési anyagok lambda értéke beépített állapotban megváltozhat, általában nő, aminte ez panelos határolószerkezeteknél tapasztalható, a vasbetonban rétegekkel közbezárt polisztirol hab esetében.

Összefoglalva, a határolószerkezetek tartalék nélküli kialakítása a rosszul értelmezett gazdaságosság rovására is írható, aminek az árát azóta is – építési hibák formájában – fizetjük.

Belső légállapot

A zárt térben tartózkodó ember komfortját befolyásoló tényezők

A túlzottan egyoldalú energiagazdálkodási törekvések, a betervezett épületgépészet elmaradása, vagy az építészeti megoldásokban a homlokzat, illetve tömegképzés előtérbe helyezése révén a belső terek mikroklímája egészen az utóbbi időkig nem kapott elegendő figyelmet.

„...legtöbbször csak a technikailag mérhető energiamegtakarítást veszik figyelembe, ennek emberi kihatásait viszont kevésbé, vagy egyáltalán nem ..., lehet, hogy abszolut gazdasági szinten az elért energiamegtakarítás sokszorosát fizetjük rá az emberi oldalon”- írja Louis Van Haart.

A szubjektív közérzet: a komplex hatások alapján az egyénekben kialakuló szubjektív érzés. Irodalmi adatok alapján nagyon sok tényező befolyásolja:

- Akusztikai tényezők,

- Szaglás és légzés,

- Tapintás és érintés,

- Látás és színhatás,

- Hőmérsékhlet, nedvesség és légáramlás,

- Épöletrezgés,

- Különleges tényezők, (napsugárzás ,ionizáció)

- Biztonsági tényezők,

- Csoportviselkedés (szeparáció),

- Napi életmenettel kapcsolatos tényezők,

- Előre nem várt veszélyek hatása,

- Gazdasági tényezők, stb

A felsoroltakból általában a szubjektív hőérzetre vonatkozó tényezőkkel foglalkoznak, melyek a következő paraméterekkel jellemezhetől:

- Levegő hőmérsékhlet (térbeli és időbeli eloszlása, változása)

- A környező felületek közepes sugárzási hőmérsékhlete

- A levegő relatív nedvességtartalma (ill. A levegőben lévő vízgőz parciális nyomása)

- A levegő sebessége

Ezekhez még két, az ember hőháztartására vonatkozó tényező járul:

- Az emberi test hőtermelése

- A ruházat hőszigetelő képessége, (párolgást befolyásoló hatása)